Rönk Úr és az irodalom

Itt találhatod a Rönkista Irodalmi Antológiát, ami a világ számos költője által alkotott, Rönk Úr által ihletett művek közül a legjobbakat tartalmazza. A világ számos költőjének névsora a következő: Bábics Norbert, Nemes Csaba, Pap Gábor, Pap Zoltán.

Rönk Úr, az igazságos
(Ad notam Mátyás király dallamára)

Kis toboz a földön, rája hűs eső hull
Őbelőle nőtt ki három éve Rönk Úr
Nőtt ki a sok hajtás fölfelé az égbe
Hej, de sudár rönk lesz, erdő büszkesége

Körülötte már-már elfogyott a sok fa
Amikor az erdész ránézett, és mondta:
„Vágjátok ki azt a sudár fenyvet nékem
Hadd legyen belőle laminált kisszékem”

A favágók fejsze őt kivágta végül
Kezét-lábát vesztve farakásba épült
Szomorú szeméből csöpögött a gyanta
Repedezni kezdett, ugyan nem akarta

Zetor vontatóján végül megfogadta
Nagy fa lesz belőle, nem csak zsaludeszka
A szót tett követte, és egy nagy kanyarba’
Zetor vontatóról legurult a porba

Meglátott a réten egy csapat cserkészet
Ezen pillanatban gondolt egy merészet
Totem is lehetnék, nem csak ócska sámli
Már csak a cserkészek vésőjét kell várni

Megragadta négy kéz, lehúzták a kérgét
Totemállatoknak rárajzolták képét
Vonal mentén vésték képüket a fába
Plasztikázták Rönk Úrt, ahogyan kivánta

Megszépülve mostmár táborunknak tagja
Minden úgy történik, ahogy Ő akarja
Majd ha hazavisszük, lakkba merül teste
Velünk lesz majd Rönk Úr Bajóton is este

Igazságot oszt Ő, ahogy egykor Mátyás
Jóra nevel téged, segít, hogy csak jót láss




Rönk Úr ül a fűben
Szépen kifaragva
Rönk Úr, talán totem vagy
„Az vagyok”




Epigramma a rönkön

Tábori hős, Rönk Úr, aki éjjel, s napsugaraknál
Vízhordást nem odáz, mos, főz és takarít
Éjjeli portya ha jő, és gyér holdfénybe’ ha félsz
Szellemet, árnyakat űz, véd, és fogja kezed.




Ad notam Mókuska dallamára

Rönk Uram, Rönk Uram, fölmászott a fára
Leesett, leesett, letörött az ága
Gábor bácsi, ne faragja meg
Flúgos ez a Rönk Úr, úgyis fára megy




Csatakiáltás a csatakiáltások dallamára

Fenyő -> Fa
Fa -> Rönk
Rönk -> Úr
Most faragd, most faragd -> Toteeeeeem




Ég a város, ég a ház is
De nem Rönk Úr, mert ő mázlis
Rönk Úr, Rönk Úr
Gólya, teknős, medvetalp is




Szélről legeljetek, Rönknek ne menjetek
Ha Rönk Úrnak nekimentek, fejeteket beveritek
Szeri út, tóka kút, zsidahegyi gyalogút
Rönk Úr a totem




A la József Attila – Mama

Már egy hete csak Rönk Úrra gondolok, mindig, meg-megállva
Csikorgó forgáccsal kérgében ment a táborba, ment serényen
Én még őszinte wéső woltam, ordítottam, toporzékoltam
„Hagyd az odvas csomót másra, engem márts a gyantába!”

Nem nyafogok, én, a wéső, most látom, milyen óriás Ő
Rönk Úr kérge csillan a fényben, elvakítja a Holdat éppen




Dik dik dik…

„Rönk rönk rönk rönk…”
Mikor Gabi faragott, lába közé szorított
Sej a totemünk, Rönk Úr
Összevissza faragott, kihozta az alakot
Sej a totemünk, Rönk Úr
Sólyom teknős lovonülagólya, medve talpa
Fönt a Tatonka a rönk totemunkra
Sej a totemünk, Rönk Úr




A börtön ablakába…

A Rönk Úr hajlatába soha nem fúr be a szú
A forgács illatától soha nem jön rád a bú
Totemünk csodaszép, és gyantán tör a fény
Csak a wéső szomorú, ha nem hatol belé
Faragnék én
Totem totem totem totem totem totem totem totem totem
Toteem
Tem totem totem totem totem totem totem totem totem totem
Faragnék én