»  Cserkésztörténelem
»  A 10 törvény
»  Cserkészinduló
»  Imák
»  Morze-abc
»  Szemafor
»  Rovásírás
»  Síp- és útjelek
»  Egyenruha
»  Daloskönyv

»  Természetvédelem
»  Gyógynövények
»  Győr


Támogassa csapatunk alapítványát adója 1%-ával!


A Cserkészet története

Jelenleg 25 millió cserkész él a világon, és eddig mintegy 250 millió felnőtt ember volt cserkész. A jelenlegi cserkész szervezetek közt megtalálható az alapító Angol szövetségtől kezdve az Arab országok szövetségein át egészen az indiai cserkészszövetségig szinte minden náció vagy ország.

Mi az az erő, mely nem ismer országhatárokat? Melynek hatására megindul az önszerveződés az önnevelés, melyet a világ szinte minden eddigi kormánya támogatott. Illetve előfordult olyan kormány is, mely cserkészet eszmei értékeit és forrásait megpróbálta kihasználni a saját szélsőséges politikai irányzata számára de jóval kisebb eredménnyel.

A cserkészet alapítója Lord Baden Powel volt, aki 1857-ben született Londonban. Fiatalon katonai pályára lépett. Nyugalmazott katonatiszt ötvenes éveit taposta, mikor megszervezte a 24 fiúból álló kis csapatot. A kis csapat 1907 nyarán Brownsea szigetén táborozott és ennek a tábornak, illetve dél-afrikában szerzett tapasztalatai alapján megírta a Scouting for boys című könyvét, mely hamarosan világsiker lett.

Könyve megírásakor nem sejtette, hogy a cserkészet mint rendszer túl nő majd Anglia határain, és idővel majd a népek közti barátságot, testvériséget fogja szolgálni, fajra, nemre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Könyve megírása után rohamosan alakultak cserkészcsapatok Anglia szerte és rövidesen a világ más tájain is.


A világcserkészet főbb eseményei:

A világszerte meginduló cserkészmozgalmat kezdeti fejlődésében válságba sodorta az első világháború. A háború után új erővel indult fejlődésnek a mozgalom.

  • 1920-ban Londonban megtartják az első jamboreet. 5000 cserkész részvételével, 34 nemzet képviseletébe. Itt kiáltják ki Bi-Pi-t a világ Főcserkészének.

  • 1924-ben Kopenhágában volt a második jamboree. Itt rendezték meg a cserkészvilágbajnokságot, ahol III. helyezést értek el a magyarok.

  • 1929-ben Angila Birkenhead a harmadik jamboree. Magyarországot 900 cserkész képviselte.

  • 1933 - Magyarország - Gödöllői királyi park- negyedik jamboree. 54 nemzet 30 ezer fia gyűlt össze ebből is ezer külföldi.

  • 1937 - Hollandia Vogelenzang - ötödik jamboree. Ekkor látták a cserkészek utoljára maguk között Bi-Pi-t. Ezután tíz év szünet következett, ugyanis közbe szólt a II. világháború.

  • 1947 - Franciaország - Moisson - hatodik világjamboree.

  • 1951 - Ausztria Bad-Ischl - hetedik világjamboree.

  • 1955 - Kanada - Niagara-on-Lake - nyolcadik világjamboree.

  • 1957 - Anglia - Sutton Coldfield - kilencedik világjamboree.

  • 1959 - Fülöp-szigetek - Makiling - tizedik világjamboree.

  • 1963 - Görögország - Marathon - tizenegyedik világjamboree.

  • 1967 - USA - Farragut Park - tizenkettedik világjamboree.


Magyarországi cserkésztörténelem:

Az első cserkészcsapat megalakítása Dr. Szilasi Aladár nevéhez fűződik, aki Angliában tanult és az ott szerzett tapasztalatok alapján megszervezte 1910-ben a Budapesti Református Ifjak Egyesülete mellett működő cserkészcsapatot, és ezt követve folyamatosan alakult a többi cserkészcsapat. Később megalakult a Piarista Főgimnázium és a Regrum Marianum cserkészcsapatai is, amelyek 1948-ig a cserkészet betiltásáig dolgoztak.

  • 1912-es Stockholmi olimpiának nagy szerepe volt abban, hogy jobban elterjedt a cserkészet.

  • 1912december 12-én létrejött a Magyar Cserkészszövetség. Ekkor szövegezték meg a cserkésztörvényeket.

  • 1913 július 5-21 vági tutajtúra. 105 fő, 17 nap, 6 tutaj 300 km -t tettek meg. Paralel megindul egy új ifjúsági kezdeményezés, az őrsszem Szövetség, ez egy világias katonás ifjúsági szervezet német példára.

  • 1913 júniusában egyesült a két szervezet így alakult meg a Magyar Cserkész őrsszem Szövetség.

  • 1919-ben kitört az I. világháború, viszonylag az egész ország be volt hálózva. A vezetők nagy része bevonult katonának. A cserkészek létszáma 3000-ről 1800 főre esett vissza.

  • 1917-ben Kun Béláék kikiáltják a Magyar Tanács Köztársaságot és felszámolják a cserkészmozgalmat. Központilag megalakulnak az úttörő szervezetek.

  • 1919 szeptemberében újra alakul a Magyar cserkészet. Elnöke Ravasz árpád. Később Sík Sándor majd őt Witz Béla követi.

  • 1922-ben megjelenik Sík Sándor Cserkészvezetők könyve.

  • 1922-ben újra indul a vizicserkészet Izembery Gyula vezetésével. Vizitúrát szerveznek, melynek hossza 1000 km, és végig evezték a Dunát, Kapost, Zalát, Siót, Rábát, Lajtát és a Balatont.

  • 1922-ben Megyeren Hadijátékot szerveznek 53 csapat és 2000 cserkész részvételével. Ugyanebben az évben nevezték ki Teleki Pált Főcserkésznek.

  • 1926-ban megyeri Nemzeti Nagytábort szerveznek. 7500 cserkész részvételével, ahol 8 idegen nemzet cserkészei is résztvettek. Ezt a tábort a Népligetbe tervezték, de a gyakori esőzés végett a Duna vizszintje túl magas volt, ezért Megyeren szervezték meg. A nagytábor után rohamos fejlődésnek indul a cserkészet.

  • 1927 nagyjelentőségű alapítások éve: megvalósult a cserkészház, Cserkészpark, Cserkészbolt Szövetkezet és az újpesti Központi Vizitelep.

  • 1928-ban Baden Powel tiszteletére 8000 cserész vonul fel az FTC pályán. Ebben az évben szervezték meg a tihanyi Nemzetközi Vizi Jamboreet, ekkor volt az első vizitábor is.

  • 1928-ban Parádon az I. Leánycserkész világkonferenciát. Itt alapították a WAGGS világszervezetet.

  • 1931-ben Witz Béla helyett Vidovszky Kálmán lett az elnök.

  • 1933 IV. Jamboree, Gödöllő.
    54 nemzet 30 000 cserkéssze vett részt. Táborparancsnok Teleki Pál, a tábor vezetőkari főnöke kisbarnaki Farkas Ferenc. Részt vett a jamboreen Bi-Pi és Horthy Miklós is.
    485 cserkésztiszt, 1499 öregcserkész és 1265 cserkész, azaz 3250 fő végezte a szervezőmunkát. Naponta kb. 50-60 külön vonat futott be Gödöllőre.

  • 1935-re a cserkészek létszáma elérte az 50 000-et. Egy év alatt 1000 őrsvezetőt képeztek ki.

  • 1934-ben kisbarnaki Farkas Ferenc és Molnár Frigyes ezüst kitüntetést kaptak a külügyi tevékenységért.

  • 1935-ben a magyar kontingens résztvett a Spalúi lengyel Nagytáboron 350 fővel Teleki Pál vezetésével.

  • 1938-ban rendezték a világ katolikusai az Eucharistikus kongreszust. A szervezés irányításával kisbarnaki Farkas Ferencet bízták meg, közel 6000 cserkész segített.
    A II. világháború előtt az utolsó nagy rendezvény az V. jamboree volt. Az 500 fős rnagyar kontingenst dr. Kolozsváry Béla vezette, ahol résztvett Teleki Pál, kisbarnaki Farkas Ferenc és Molnár Frigyes is.
    Sok támadás éri a parlamentbe a cserkészetet, amiket Teleki Pál elhárított.

  • 1940 november 21-én meghalt Lord Baden Powel.

  • 1946 áprilisi közgyűlés elvetette, hogy egybe olvadjon a levente és a cserkészmozgalom.

  • 1947-ben 200 magyar cserkész utazik Franciaországba.

A cserkészlányokkal előbb B.P. nővére, később felesége Olave kezdett foglalkozni. A világ leánycserkészete Magyarországon tartotta az I. Világtalálkozóját 1939-ben, s ez Pax Ting / békegyűlés / néven került be a cserkésztörténelembe. A leánycserkész Világszövetségének Londonban van a székhelye.


Külföldi magyar cserkészet:

A magyar cserkészet fáklyavivői a háború után külföldi internáló táborokban kezdték szervezni a cserkészetet. Internálótáborokból kikerülve pedig egy-egy nyugati város környékén próbálkoztak magyar alakulatok létrehozásával, amennyiben meg volt a kellő létszámú gyerek.

Természetesen a létrehozott csapatok létszáma és névsora nagyon változó volt, ugyanis a kivándorlók javarészének az ígéretföldjére való eljutás volt a célja és nagy részük el is jutott Amerikába.

A Külföldi magyar cserkészet nagy fellendülése az 1956 utáni időszakra tehető, amikor jelentős kivándorló hullám érkezett Magyarországról.

A KMCSSZ fénykorában mintegy 6 000 cserkészt számlált. Csapatait megtaláljuk a világ minden kontinensén, 5 kerületre van osztva és jelenleg kb. 3000 körüli tagsága van. Központja jelenleg az Egyesült államokbeli Garfeildben van.

A KMCSSZ vezéregyénisége és mozgatórugója az 1996 decemberében bekövetkezett haláláig Bodnár Gábor volt. A szövetség jelentős mennyiségű cserkészházzal és parkkal rendelkezik a világ több pontján. Ezek közül legjelentősebb a filmori cserkészpark, ahol a tisztképzés folyik.

A KMCSSZ tovább vitte az Hárshegyen megfogalmazott cserkészprogramot, valamint a Teleki eszményiségét mely "Emberebb- embert, magyarabb-magyart " vezérmondatban fejezhető ki a legtömörebben.

A KMCSSZ munkája felbecsülhetetlen a nyugatra szakadt magyar gyerekek nemzettudatának építésében, valamint valláserkölcsi nevelésében.

Ugyancsak óriási az a segítség mellyel a nyitás utáni időszakban segítette és anyagilag is támogatta a Kárpát-medence cserkészetének újra indulását. Személyesen az akkori Főtitkár Bodnár Gábor kezdeményezésére szerveződött a SZMCS is, melynek jelenleg Dunaszerdahelyen van a székháza.

 
     
 
© 1990-2017 Morajlás Holding.   ::  ® Minden jog fenntartva.   ::  impresszum   ::  design by MorajWeb & WaszilSoft