»  Cserkésztörténelem
»  A 10 törvény
»  Cserkészinduló
»  Imák
»  Morze-abc
»  Szemafor
»  Rovásírás
»  Síp- és útjelek
»  Egyenruha
»  Daloskönyv

»  Természetvédelem
»  Gyógynövények
»  Győr


Támogassa csapatunk alapítványát adója 1%-ával!


Rovásírás

A rovásírás a magyar műveltség egyik legrégibb, ma is élő emléke. Legismertebb változata a Székelyföldön még ma is használt székely-rovásírás. A betűket késsel vésték (rótták) a fába elődeink.
A rovásírásnak két írásiránya is helyes: balról jobbra, vagy jobbról balra is írhatjuk, de a betűket mindig az írásiránynak megfelelően kell írni (tükrözéssel).

A betűknek elég sok változata ismert és volt használatos, azonban fő jellemzőik megegyeznek minden változatnál. Így például a fába rótt betűk inkább egyenes vonalakból állnak, hiszen könnyebb őket a fába vésni, míg a papírra írt betűk között több az íves forma. Eltérő lehet a vonalak dőlésszöge, például a "d" betűnél. Az "ly" pedig lehet akár egy kör, közepében egy ponttal, vagy egy sarkára állított négyzet, ferde vonallal áthúzva.

ligatúra A rovásbetűket nagyon jól lehet összeilleszteni, és úgynevezett ligatúrákat készíteni. Ezzel helyet takaríthatunk meg, és az íráskép is sokkal szebb lesz. Egy példa erre a "nap" szó, ahol a három betűből lesz egyetlen ligatúra:

A rovásírásról bővebben a következő linkek alatt olvashattok:
Wikipédia
Forrai Sándor Rovásíró Kör
Rovásírás honlap

A rovásírás betűi:
(jobbról balra haladó írás esetén)


Számrovás:



És végül egy rovásírással íródott havilap, az Írástudó

Forrás:
http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/rovasirokor-forrai
http://www.geocities.com/rovasiras
http://hu.wikipedia.org

 
     
 
© 1990-2017 Morajlás Holding.   ::  ® Minden jog fenntartva.   ::  impresszum   ::  design by MorajWeb & WaszilSoft